MTK legendárium | 303. rész

Publikálva: 2023.12.20 Frissítve: 2023.12.16 MTK Budapest

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. „A sport demokratizálódása a diáksporton át vette kezdetét” 85. rész.

Az MTK 1888-as alapítása révén jött létre az első demokratikus sportklub Magyarországon, melynek alapítása jelentős részben Szekrényessy nevéhez köthető. Arról azonban keveseknek van tudomása, hogy Szekrényessynek legalább akkora érdeme volt az ide elvezető út kiépítésében, mely döntően a diáksport révén valósult meg…
A diáksportéletnek megvolt a maga létjogosultsága és jelentősége, hisz az angol sportélet is a magas szintű diáksportra alapozva épült fel és erősödött meg. E felismerésre Szekrényessy Kálmán hosszabb angliai tartózkodása során jutott el. Kiemelt feladatnak tartotta, hogy az egyleteken kívüli tehetséges és elszánt fiatalokat diákegyletekbe való tömörülésre buzdítsa. A cél érdekében tudatosan népszerűsítette a brit diáksportéletet hírlapi szakcikkeiben.

„Láttam Londont, tanulmányoztam Londont, otthonossá lettem Londonban. E világváros egyik fő különlegessége az oxfordi és cambridgei egyetemek csónakegyleteinek nagy versenye a Themze-pályán. Anglia mindenféle sportnem valódi hazája. Ezen csónakdákba, kivált most a nagy nap előtt igen bajos bejutni, a hadügyérségnél alkalmazott egyik vezérkari-őrnagy barátom ajánlólevele azonban nemcsak rögtön megnyitotta részemre a gondosan őrzött, bezárt ajtókat, sőt az egyleti tagok teljes háziúri vendégszeretetét is megszerezte számomra s ennek valódi becsét csupán azok érthetik és méltányolhatják teljesen, akik be voltak angol klubokba vezetve.”
Szekrényessy felismerése a diáksport jelentőségét illetően helytállónak bizonyult. A meglévő konzervatív viszonyok áttöréséhez a fiatalság önszerveződésére volt szükség. Minél több diákegylet, minél több siker idézhet elő belső megosztottságot az elzárkózó egyletek soraiban és nagyobb magabiztosságot az ifjúság táborában.

Szekrényessy Kálmán mind nagyobb számú szakcikke a vegyes tartalmú lapok hasábjain, majd 1882-től Sport néven alapított első magyar sportlapja révén óriási lendületet adott a honi sport fejlődésének. Mindezek mellett rendszeresen szorgalmazta a társadalom széles köreit felölelő társasösszejöveteleket „mi által a társadalmi egyenlőség oly nagy mérvben” segíthető elő.
E sportpropagandának jelentős része volt a zsidó fiatalság első, 1884-es fellépésében, mely mögött a sport ekkor már nagytekintélyű atyamestere, Szekrényessy Kálmán sejthető, kiről a korabeli közvélemény is tudván-tudta, hogy: „Szekrényessy Kálmán összegyűjtötte az ifjúságot, versenyeket rendezett részükre”
Tehát 1884 nyarán, a budapesti gimnáziumok néhány diákjából alakult az első, zömmel zsidó fiatalokat tömörítő egylet, az úgynevezett Sportkedvelők Köre (SK). A lépés forradalmi, a szerveződés spontán, a tagok életkora (12-14 év) túl alacsony ahhoz, hogy bármely társadalmi visszhangot kelthetne. A lelkesedés azonban annál nagyobb. Az első versenyre még az adott év nyarán sort kerítettek. Az eseményt nem hirdették rivalgó harsonák, hasábos cikkek, ezzel szemben a tagok gyermeki hittel támasztottak létrát a meghódítandó egeknek. Nagyot álmodni csak tiszta szívvel lehet. És lássunk csodát, a Sportkedvelők Körének soraiban nem egy későbbi MTK-alapítót találunk, kiknek 1888-ra nemcsak bajusza, de önbecsülése is megnő álmaik megvalósításához…

A Sportkedvelők Körével kezdetben nem foglalkozott senki. Ki veszi komolyan a gyermekeket a felnőttek társadalmában, egy oly tekintélyelvű társadalomban, hol bajusz nélkül nem férfi a férfi, s a kisfiú eleinte szoknyát, majd később is rövidnadrágot hord. A Sportkedvelők Köre épp ily rövidnadrágos klubocskának, néhány sületlen kamasz izgágaságának tűnt. Sikereik növekedésével azonban már némi zavart okozott, diszharmonikussá vált, mint pattanás a „feudális” tekintély orrhegyén.
„A magyar sport-életben egy-két év óta a szebb jövőnek gyenge fénye kezd derengeni. A régi egyletek tétlenségével szemben a tanuló ifjúság mind több kedvet mutat a testgyakorlatok iránt. A fővárosban ma már több magántársaság alakult a középiskolák tanulóiból, sportversenyek rendezésére.”